1 ISBN 978-615-00-1203-2 A Speciális Stúdió saját belső jegyzete! Nem sokszorosítható! Borító - layout - szöveg: Rátkai Zsuzsa, Speciális Stúdió, lektorálta: Márton Zsuzsa, Speciális Stúdió.

2 Nofertiti mellszobrának részlete, kortárs öltözék a bizánci mozaikok inspirációjára.

3 TARTALOM Előszó________________________________________________________________ 5. Ókori művészetek / Ókori Egyiptom, Ókori Görög- és Római Kultúra___________________________6. A Román Kor Művészete / Kitekintés A Gótikára_______________________________________20. Reneszánsz Művészet_______________________________________________________26. Barokk művészet_________________________________________________________32. Klasszicizmus____________________________________________________________40. A Bauhaus_____________________________________________________________ 48. A XX. Század Első Felének Képzőművészeti Irányzatai és öltözködése___________________________54. A XX. Század Második Felének Képzőművészeti Irányzatai és öltözködése_________________________62. Utószó________________________________________________________________70.

4 Michelangelo freskó részlete és a reneszánsz ihlette alkalmi öltözék

5 Kedves Olvasó! Ez a jegyzet arra hívatott, hogy végigkalauzoljon Téged a művészettörténet és az öltözködéstörténet kiemelt korszakain. A teljesség igénye nélkül, bevezetést nyújt az egyetemes művészettörténet egyes korszakaiba, és a hozzájuk kapcsolódó ruhatörténeti stílusokba, párhuzamot vonva ezek között. A megírásnál, a megjegyezhetőségre és a figyelemfelkeltésre törekedtem, így egy válogatást kaphatsz a témából. Az egyes fejezetek végén összefoglaló képsorok és a tanulást segítő vázlatok találhatók. A témák végén elhelyezett jegyzetlapok, saját kutatásra inspirálnak. A jegyzetet elsősorban az OKJ-s szépségtanácsadó képzéshez igazítottam, de ajánlom mindenkinek, aki a művészetek és a divat változásai iránt érdeklődik. Induljunk együtt erre a történelmet átívelő sétára, remélem, mindenki megtalálja majd a számára kedves témát. Figyelmeteket előre is köszönve,

6 Ehnaton fáraó portrészobra, ókori görög ión oszlopfő és fríz részlet, kortárs látványsmink az ókori Egyiptom inspirációjára.

7 ÓKORI EGYIPTOM_______________ BEVEZETÉS AZ ÓKORI EGYIPTOM MŰVÉSZETÉBE Amikor az ókori Egyiptomra gondolunk, varázslatos világ vesz körül bennünket. Istenek, istennők monumentális szobrai, Lenyűgöző építmények, színes aranyozott falfestmények, hieroglif szövegek, szertartások. Az ókori Egyiptom művészeti stílusa az évszázadok folyamán sokszor inspirálta az alkotókat, gondolkodókat. A stílus lenyomataival találkozunk a reneszánszban, a klasszicizmusban és a szecesszióban is. Amikor 1922-ben Howard Carter feltárta Tutanhamon sírját a Királyok völgyében a világ figyelme ismét Egyiptom felé fordult és ez a lelkesedés azóta sem csökkent. De miben rejlik ez a lelkesedés? A stílus meghatározó elemei közé tartozik a kontrasztos arany- fekete-türkiz színvilág, mely a szobrászatban, az ötvösművészetben, a festészetben és az arcfestésben is megtalálható. Az ókori Egyiptom kívülről nézve egyfajta díszítő művészet, mégis, ha közelebb férkőzünk hozzá és megpróbáljuk lefordítani az egyes szövegeket, értelmezni a különböző szimbólumokat, a megismeréssel együtt még több kérdés vetődik fel. Meghatározója a több istenhit, a vallás, azaz a halotti kultusz, mely lényege a túlvilági életbe vetett bizalom. Magát a fáraót is istenként tisztelték, isteni erőt tulajdonítottak neki. A feljegyzések szerint nagy lehetett a szakadék az egyszerű emberek és az elöljárók között, a fentiekben leírt pompa az utóbbiak kiváltsága lehetett. Építészetükben kiemelt helyet kaptak a templomok, piramisok, sziklasírok és paloták. Fő alapanyaguk a mészkő, melyet faragással és festéssel emeltek ki helyenként. Ábrázolásukra a legnagyobb felületek törvénye jellemző. Ez egy stilizált síkábrázolás ahol az emberi testet az egyes testrészek legjellemzőbb nézetből való ábrázolása határozza meg. Területei, a szobrászaton és a festészeten túl a halotti kultusz tárgyaira, az ékszerekre, és a használati tárgyakra is kiterjednek. Öltözködéskultúrájuk a társadalomban betöltött szerephez kötődik. Megkülönböztetjük az egyszerű emberek / rabszolgák, írnokok, elöljárók, papok, a fáraó családja, illetve a fáraó öltözékét. Az ékszerek, többnyire a fáraó és környezete kiváltsága lehetett, esetenként értéktárgyként, vagy szimbólumként is funkcionálhatott, nem feltétlenül viselésre szánták ezeket.Itt jegyezném meg, hogy szinte minden, amit az egyiptomi kultúráról tudunk újabb kérdéseket vet fel, ezért az óvatos fogalmazás. Ezt a réges-régi kultúrát még sokáig fogják kutatni a hozzá értők, legyünk nyitottak az új ismeretekre. A Howard Carterről készült fotót Harry Burton 1922-ben készítette, ez a felvétel a napjainkban színessé varázsolt változata.

8 VÁZLAT____________________________________________________________ o Az egyiptomi művészet meghatározó tényezői / Több istenhit. o Építészet / Sírépítmények; masztaba, piramis, sziklasír. Templomok, paloták. Alapanyag használat o Ábrázolás / Szobrászat, festészet, ötvösművészet, használati tárgyak, temetkezési kellékek, hieroglifák. Képmontázs az egyiptomi művészetről. Balról jobbra; Gizeh-i sírkerület a holddal a háttérben, Ehnaton fáraó és a felesége, szobor és véset, hieroglifák, Tutanhamon halotti maszkja.

9 VÁZLAT____________________________________________________________ o Alapanyagok az egyiptomi öltözködésben / Len, bőr, szőrme, arany, féldrágakövek, drágakövek. o Társadalmi rétegek öltözködése / Egyszerű emberek-rabszolgák, írnokok, elöljárók, papok, fáraó családja, fáraó öltözékei. o Szimbólumok az öltözködésben / Ankh- kereszt, kígyó, sólyom. o Ékszerek és arcfestés az egyiptomi kultúrában / Ékszergallér, saru, szemkörnyék festése. Képmontázs az egyiptomi öltözködésről. Balról jobbra; hierarchikus öltözködés, ékszergallér, hurkolt szerkezetű női ruha, aranyozott bőr saru, stilizált egyiptomi szemfestés, arany saru, az ókori Egyiptom ihlette kortárs látványsmink.

10

11

12 A római Colosseum és egy görög kariatida részlet.

13 ÓKORI GÖRÖG -ÉS RÓMAI KULTÚRA____ BEVEZETÉS AZ ÓKORI GÖRÖG -ÉS RÓMAI KULTÚRA MŰVÉSZETÉBE Az ókori görög-és római kultúrát a formai hasonlóságok miatt hajlamosak vagyunk összemosni. Azt is szokás mondani, hogy az ókori görögből alakult ki a római művészet, de ez ennél sokkal összetettebb. Mindkét kultúrának saját gyökerei vannak, ezért ezeket érdemes jobban taglalni. Kezdjük előbb az ókori görög kultúrával. Ez a terület a korábbi krétai kultúrából táplálkozik elsőként, ahol már óriási építészeti és ábrázolási mintára támaszkodhatott. Kréta, földrajzi adottságaiból is tekintve elszigetelt, vízi élővilággal körbevett sziget. Ezért is fantasztikus, hogy építészete kimagaslóan fejlett volt. Ismerték a több emeletes építkezést, melyhez tartó oszlopokat, és könnyített fa szerkezetű térlefedést, födémet alkalmaztak. Akkoriban a fa szerkezet még nem volt elterjedt, később ez adhatta alapját a görög templomok nagy fesztávolságát áthidaló fa tetőszerkezeteknek, és a később kialakult oszloprendeknek. Az ábrázolás tekintetében a krétai kultúrában, gyönyörű színes falfestményekkel és mozaikokkal találkozhatunk, ahol már megjelent a tipikus görögös arcélű emberábrázolás, részletesen, stilizáltan megörökített ruha, hajviselet és részletkidolgozással. Az emberábrázolás mellett a tenger és annak élővilága kapott helyet, delfinek, vízi állatok és a tengerkék szín dominál. Térjünk át az ókori római művészet gyökereire. Földrajzilag korábban az etruszk népcsoport honolta ezt a vidéket. Az etruszk kultúra a krétaihoz hasonlóan hatalmas alapokat tett le mind az építészetben, mind az ábrázoló művészetben. Felfedezték a boltív súlyelvezető képességét, mellyel nemcsak pár emelet magas építményeket lehetett létrehozni, hanem magasabbakat is, hiszen az ív teteje két irányban vezeti el a terhet. Ennek példájára jöhetett létre később a római Colosseum is. Továbbá igen híres az etruszk ábrázoló művészet, terrakottából készült mozgást ábrázoló szarkofágjairól is. Az alakok kézmozdulatai nagyon kifejezőek, mosolygós arcukon érzelmek tükröződnek. Ilyen kifejező plasztikákkal még az egyiptomi kultúrában sem találkozhatunk, valamint ismerték a szoboröntés technikáját is. Fekvő házaspárt ábrázoló sírláda szobor, égetett agyagból (terrakotta). Knósszoszi palota falfreskó részlete.

14 Az alapok taglalása után nézzük először az ókori görög kultúra jellegzetességeit. Mindenkori meghatározó a hitrendszer, a több istenhit. Világnézetük szerint az emberek az istenek játékszerei, saját sorsukat nem ők irányítják, ezért az élet élvezete, a természet és az emberi test megismerése válik központi témákká. Építészetük nagyon sokrétű, templomok, tanácskozóházak, középületek, lakóházak, tornatermek, színházak tarkítják a saját előre megtervezett úthálózattal kialakított várost, melynek központi piactere az agora. Ezek építészeti kialakítása igen sokrétű, megjelenésüket a különböző időszakokhoz köthető oszloprendek határozzák meg. A görög ábrázoló művészetből leginkább szobrászati emlékek maradtak ránk. Ezek többnyire alakos szobrok, melyek a fejlődéstörténet alatt tökéletes anatómiai kimunkáltságra tettek szert. Fő alapanyaguk a mészkő, bár sokukat már csak a jóval időt állóbb római márvány másolatokból ismerjük. Iparművészetük is nagyon jelentős, használati tárgyaik közül talán a vörös- és fekete alakos vázák híresültek el, melyeken mitológiai jelenetek ábrázolása látható, ezek alapanyaga a már említett terrakotta. Az ókori Róma berendezkedése nagy kihatással van művészetükre. Birodalmi, hódító jellege tükröződik az alkotásokon, illetve a művészet a hatalom kifejeződése. Építészete szintén nagyon sokoldalú, a középületek, lakóházak, tanácskozóházak, bíróságok, amfiteátrumok, fürdők, versenypályák mellett, több hatalmi szimbólum is helyet kap, mint például, diadalívek, diadaloszlopok, emlékművek. Ezek mérete monumentális, jelezve a római birodalom nagyságát. Infrastrukturális szempontból fontos megemlíteni, a boltívekre támaszkodó viaduktokat (híd) és akvaduktokat (vízvezeték). Szobrászatában a korszakokon át fejlődő egész alakos ábrázolás szintén eljut a tökéletes mozgás- és anatómiai ábrázolásig. Újdonság a szoborcsoportok létrehozása, és a portrészobrászat. Festészeti emlékek kevéssé maradtak ránk, erről egyedül Pompei városa tanúskodik, melyet a ráömlő láva konzervált. Az itt talált falfestmények nagy része gyönyörű égő vörös háttérrel rendelkezik, innen származik az elnevezés, Pompei-i vörös. Az ókori görög Szamothrakéi Niké szobor. Pompei-i falfestmény részlet, háttérben a tüzes vörös színnel.

15 A két kultúra korabeli öltözködése nagyon hasonló. Mindkét helyen lepelruha a jellemző. Csakúgy, mint az ókori Egyiptomban, varrás és szabás nélküli, kapcsokkal, övekkel a testre rögzített ruhadarabokat viseltek. A női öltözködés mell alatt szűkült. Többnyire finom vékony vászon öltözékeket viseltek, melyek alapanyaga Egyiptomhoz hasonlóan a len, vagy vastagabb gyapjú volt. Ruháikat ékszerekkel egészítették ki, jelentősek az ötvösművészeti alkotások. Az egyetlen átlagostól eltérő fazonú ruhadarabot emelném ki, ami a római magas rangú férfiak által viselt tóga volt. Hatalmas anyagmennyiségét mutatja, hogy a férfiak segítség nélkül nem is tudták magukra ölteni. Ez egy több méter hosszú egyszerű, natúr színű, dísztelen textília volt, egyedül a császár tógája szegéjén futott végig bíbor színű csík. Az anyagok színezése, nem volt jellemző a korai időszakokban, megtartották a természetes natúr színvilágot, a textíliák fehérítése jóval később kezdődött meg. Természetes festőanyagokat használtak, melyek beszerzése nagyon drága volt, ezért kevéssé használták őket. A bíbor színt, a bíborcsiga mirigyváladékából nyerték, ez is mutatja az előállítás nehézségét, és felértékelt árát. Görög, antik khitón, női lepelruha. Augusztusz római császár szobra, a vértje alól kilátszó tógával.

16 VÁZLAT____________________________________________________________ o Az ókori görög és római művészet meghatározó tényezői / Több istenhit, állami berendezkedés, krétai- és etruszk kultúra o Épülettípusok, építészeti elemek, szerkezetek o Szobrászati ábrázolások o Iparművészet Képmontázs, bal oldalán a görög, jobb oldalán a római emlékekkel.

17 VÁZLAT____________________________________________________________ o Lepelruhák, alapanyagok, színvilág o Ókori görög férfi és női viseletek / tunika, khitón, peplosz, saru, hajviselet… stb. o Ókori római férfi és női viseletek / lepelruhák, tóga, vért… stb. o Ötvösművészet / ékszerek Képmontázs, baloldalon a görög, jobb oldalon a római jellemzőkkel.

18

19

20 A Pisa-i ferde torony belső lépcsője, a belecsiszolódott léptekkel, a párizsi Notre Dame keleti rózsa ablaka

21 A ROMÁN KOR MŰVÉSZETE_________ BEVEZETÉS A ROMÁN KORI MŰVÉSZETÉBE / KITEKINTÉS A GÓTIKÁRA A román kor taglalásával átlépünk a középkorba, melyet sötét középkornak is szokás nevezni. Az elnevezés a középkori keresztény egyház hatását jelöli, ami meghatározza az európai emberek világnézetét. Az országok irányítása nemcsak a világi uralkodók kezében van, a királyokéban, hanem nagy befolyásoló tényezőt jelentenek az egyházi hatalmasságok élükön a mindenkori pápával. A nép, az átlagemberek, nagy része írástudatlan, az egyetlen informálódási lehetőség az egyház irányából éri őket, ahol a dogmák uralkodnak. Általánosan elterjedt nézet, miszerint a földi élet csak átjáró ház és az ember alapvetően bűnösen születik. Így a bűnös testet a földi élet során sanyargatással lehet a megfelelő irányba terelni. Az igazi élet a halál után kezdődik, ha a másvilágra távozó, a jól teljesített földi élet után megfelel a mennyországba jutás feltételeinek. Az istentiszteletek alkalmával a papok a gyülekezetnek háttal miséznek, latinul, amit az átlagember nem ért, így egy bíráló, ítélkező istenképpel találkozunk ebben az időszakban, mihez képest az ember egy porszem. Ha visszatekintünk az ezt megelőző időszakokra, az ókeresztény és bizánci kultúrákra, akkor ez a beállítottság teljesen eltérő. Az ókeresztény istenkép elfogadó, szerető, ezt példázzák, a gyönyörű élénk színekkel megfestett alkotások is, tele a kereszténység csodálatos szimbólumaival, mely meghatározója az egyházi ábrázolási rendszernek napjainkig. A befogadó, térítő kora keresztény misszió a bűnök megbocsátását hirdeti, melyet mindenki elnyerhet, ha kitárja szívét az Úr előtt. A fent említett korban az egyház még kialakulóban volt, nem tett szert világi hatalomra, míg a román korra már ez a meghatározó. Az előbbi kitérő fontos, hogy megértsük a románkori művészet jellegzetességeit, hiszen a mindenkori művészet hű lenyomata a korszakoknak. A román kori építészet fő épülettípusa a templom, az ókeresztény időszakban kialakult bazilikális alaprajzzal. Ez kereszt alaprajzot jelent, ahol a hosszhajó és a kereszthajó találkozási pontjában helyezkedik el az apszis, vagy szentély. Formailag zömök, ablaktalan, dísztelen, robosztus megjelenéssel bírnak. Egyedüli jellegzetességei, az egyszerű, kisméretű rózsa ablakok, lőrésszerű, erődítményre utaló keskeny ablakok, melyek alig engedik be a fényt, valamint a helyenként több méter vastagságot átfogó bélletes kapuzatok. Ábrázoló művészete, a szobrászat és a festészet, nagyon kevéssé jelentkezik, önállóan egyáltalán nem, csak a templomokban. Színvilága sötét, az alakok síkban, nyújtottan, sematikusan ábrázoltak. A következő korszak a gótika, ezekre az alapokra épít, de beengedi a fényt a színes óriási méretű rózsa ablakokon, melyek átszínezik a teret, sejtetve az isteni fényt. A gótika gazdagon díszített katedrálisai mai napig hatással vannak az oda betérőkre. Ábrázolása kizárólag egyházi témákból merít, de alakjai helyenként groteszkek. Ebben a korszakban egyszerre van jelen az Isten csodáit idéző légkör, valamint a szigorú egyház dogmatikus, megfélemlítő hatása.

22 A román kori ruházkodás az épületek és az ábrázolás egyszerűségét tükrözi. Fő alapanyag a gyapjú, melyből minimális szabással a hétköznapok munkavégzéséhez kapcsolódó funkcionális öltözékek készültek. Az egyedüli alsónemű a férfiaknál és nőknél egyaránt használatos ing. A gazdagabb ruházkodás, az uralkodói, és egyházi rétegek kiváltsága. A papi miseruhák hatalmas értéket képviseltek. A selyemből készült nemesfémekkel gazdagon átszőtt nehéz szövetek helyenként fizetőeszközül is szolgáltak magas ezüst és arany tartalmuk miatt. Így lehetséges, hogy a ma ránk maradt miseruhák sokszor különböző darabokból összeállított öltözékek, és egyik másik párját különböző országokban találjuk meg. VÁZLAT____________________________________________________________ o Az egyház befolyásoló szerepe o Építészeti jellegzetességek / egyszerű formavilág, rózsa ablak, bélletes kapu… stb. o Ábrázolásmód Képmontázs a román kori építészet, jellemző formáiról.

23 VÁZLAT____________________________________________________________ o Egyszerű alapanyag, egyszerű forma o Egyházi öltözékek o Páncélok, harcászati kiegészítők Képmontázs a román kori öltözékekről, valamint ezek mai inspirációs lehetőségeiről.

24

25

26 Michelangelo; Dávid szobor részlet, Bronzino; Toledói Eleonóra portréja részlet (Cosimo de’ Medici Firenze nagyhercegének felesége).

27 RENESZÁNSZ MŰVÉSZET____________ BEVEZETÉS A RENESZÁNSZ MŰVÉSZETÉBE A reneszánsz szó jelentése újjászületés. Az új kor kezdetén ez nemcsak a művészet újjászületésére vonatkozik, hanem az emberi gondolkodásmód újjászületésére is. Velence fontos állomása ennek kialakulásának, itt indulnak a kereskedelmi útvonalak Európa és a keleti világ között. A kereskedelem révén egyre inkább kiszélesedik az emberek látóköre, inspirálja őket az Európán kívüli világ. Ezzel együtt erős pénzügyi hatalomra tesz szert a kereskedői réteg, akik már nem csak az egyház támogatásában látják a lehetőségeket, hanem emellett saját környezetük szépülésére is vágynak. Így a művészetnek az egyházon kívül lesz egy másik fizetőképes megrendelője. A művészek a korábbi időszakokban inkább mesteremberek voltak, elkészítették azokat az alkotásokat, melyeket megrendeltek tőlük, szigorúan a vallásos ábrázolási szabályrendszer mentén, ez biztosította szerény megélhetésüket. A reneszánszban meggazdagodó tudásra szomjas kereskedői réteg Itália területén, világi uralkodójává válik az egyes városoknak. Ez a helyzet Firenzében is, ahol a Medici- és Pazzi családok birtokolják a hatalmat. Ezek a családok, és főként a Medici-ek rendszeres megrendelőivé válnak a művészeknek, sőt gyakran családjukba is fogadják őket, hogy megélhetésük biztosítva legyen, így minél jobban koncentrálhassanak művészeti munkájukra. Ez a változás nagyban hozzájárul a világi művészet megjelenéséhez és fejlődéséhez. Előképüknek az ókori, antik művészeteket tartják, ahol már ismerték a tökéletes anatómiai ábrázolást, és letették az építészet alapköveit is. Újra tanulmányozni kezdik a természetet, és az emberi testet, mint Isten alkotásait, és törekszenek a megértésre. Filozófiai, matematikai, fizikai, csillagászati tudás inspirálja őket elővéve az ókori teoretikusok és filozófusok munkásságát. Így lesz a reneszánsz emberideálja a polihisztor, aki több tudományágban is komoly munkássággal bír. Leonardo da Vinci a tökéletes polihisztor megtestesítője. A fentiek nem jelentik az egyház gyengülését. Nem nézik jó szemmel ezeket a törekvéseket, nem akarják, hogy az idáig csak ő általuk birtokolt tudáshoz más is hozzájusson. Ezért a fentiek titokban zajlanak, gyakran a művészeti alkotások szimbolikájába rejtve, hiszen ezek a tevékenységek az inkvizíció vizsgálati köréhez tartoznak. A reneszánsz több korszakra osztható. Először a perspektíva kerül a művészetek középpontjába. Ezt mutatják az építészeti hátterek elé helyezett bibliai jelenetek is, de foglalkoznak az emberi test, különböző nézetekből való megjelenítésével is, sokszor már virtuóz szintre emelve azt. Az építészetben és az ábrázolásban egyaránt a szimmetrián van a hangsúly, nyugodt, egyszerű vízszintesen terjeszkedő kompozíciókkal találkozunk, a homlokzatokon antik elemek köszönnek vissza, oszlopok, tünpanonok, boltívek. A reneszánsz palota épülettípusa máig meghatározza az európai nagyvárosok arculatát, mely újra felelevenítésre kerül a XIX. század második felében. A virágkorban az ábrázolás fő témájává válnak az antik mitológiai jelenetek. Tökéletes, már-már túlontúl szép alakokkal és környezettel találkozunk az egyes kompozíciókon, erre példa Boticelli, Vénusz születése című alkotása is. Végül a reneszánsz visszatér a tökéletes valósághű, látvány utáni ábrázoláshoz, Michelangelo piéta-ján jól nyomon követhető ez.

28 A reneszánsz öltözködéskultúra nagyon sokrétű, ez is újjászületik a művészettel együtt. A keletről behozott selyemszövetek mintájára, és az Európában meghonosított selyemhernyó tenyésztéssel, Itália és Anglia szerte selyembársony szöveteket készítenek a szövőműhelyekben. Tüzes, élénk színekben pompázó kelmék határozzák meg Európa előkelőségének ruhatárát. Ez alól az egyedüli kivétel a spanyol birodalom, ahol a feketét részesítik előnyben, nem véletlenül, hiszen itt a legszigorúbb, és legerősebb az egyház befolyása. A korabeli Firenzébe látogatók azonban, arról számoltak be, hogy a városba érve, olyan színpompa fogadta őket, hogy belekáprázott a szemük. A textíliák sokfélesége nemcsak az öltözékekre jellemző, hanem az épületekre kitűzött díszes zászlókra, a paloták enteriőrjeinek kárpitjaira is. A legdrágább szöveteket még mindig ezüsttel és arannyal szövik át, gyakori, hogy a szövetek a szövés mintázata mellett, hímzettek, gyöngyözöttek, nehézkesek. A reneszánsz sziluett az épületekre is jellemző tömbszerűséggel bír. A nők és férfiak egyaránt különálló ruhadarabokat hordanak. A nőknél elkülönül a nehéz lefelé bővülő szoknya, és az ehhez tartozó kabátka, melyhez az ujjakat zsinórokkal erősítették hozzá, az öltözködés során. A dekoltázs takart, a ruhákon előforduló hasítékokból előhúzkodott fehér ing erős kontrasztban van a kelmék színvilágával. A férfiaknál eleinte szűk, később buggyos nadrág a jellemző hasonló hasítékokkal, ehhez a test vonalát követő szűk kabátokat hordtak. Hajukat a nők gyakran citrommal, a napon szőkítették, ez volt az ideál, valamint a minél magasabb homlok, amit, ha kellett borotva igénybevételével alakítottak ki. Ékszerek bőven díszítették a nőket, akár a hajukon is, de a férfiak is gyakran viseltek láncokat, gyűrűket, mint gazdagságuk jelképeit. Képmontázs a reneszánsz építészetről, és ábrázolásmódokról.

29 VÁZLAT____________________________________________________________ o A világi művészet kialakulása o Építészet / A reneszánsz palota, bazilikák, kastélyok o A reneszánsz ábrázolásmód korszakai / perspektíva, mitológia, látvány utáni ábrázolás o Reneszánsz textíliák és öltözékek Képmontázs a reneszánsz ábrázolási részletekről, valamint a mai divattervezésre gyakorolt reneszánsz inspirációról.

30

31

32 Mai papírparóka fejdísz és Bernini; Perszefóné elrablása szoborrészlet.

33 BAROKK MŰVÉSZET______________ BEVEZETÉS A BAROKK MŰVÉSZETÉBE A művészettörténeti stíluskorszakok, az évszázadokon keresztül, mindig úgy váltják egymást, hogy az újítás lehetőségét az adott korszak ellentétében látják. Így van ez a reneszánsz esetében is, a több száz évet felölelő korszak, mely kiegyensúlyozottságáról híresült el, a díszítőművészet felé fordult. Ahogy a klasszikus reneszánsznak Itália a gyújtópontja, úgy a barokknak a francia XIV. Lajos udvara. Gazdagságát és hatalmát azzal kívánja reprezentálni, hogy megépítteti a világ legszebb, legkáprázatosabb udvarát a Versailles-i kastélyt. Így a barokk művészete, mely ezeket a kívánalmakat szolgálja, a túlzásokkal, a monumentalitással, a díszítmények halmozásával dolgozik. Teátrálisságát, és az illúziókeltést a következő rövid történet híven bemutatja. XIV. Lajos, magát a Nap királynak nevezteti, önmagát teszi Európa és a világ fényességévé. Magunk is szívesen gyönyörködünk a napfelkelték látványában, de az ennek mintájára kialakított szokás, lehet hogy groteszknek tetszhet. Kiváltságnak számított az udvaroncok számára, hogy jutalmul időnként abban a kegyben részesülhettek az uralkodó részéről, hogy megtekinthették a Nap király felébredését, az azt követő rituálékat is beleértve. A fentiek hatására az építészet újítása a barokk kastély. Ez a kastélyforma terjed el egész Európában. Alaprajza „U” alakú, tömege a reneszánsz palotákat idézi, de épületszobrászata eltúlzott, alakos szobrok, különféle íves, növényi motívumos díszítmények övezik. Homlokzata áttekinthető, díszes kapuzat, erkély, néhol külső lépcsősorok, ablakok tagolják, az emeletes építményt. Ez az áttekinthetőség a belső térszervezésre, már egyáltalán nem jellemző. Tipikus barokkos jegy, hogy a szalonok, lakószobák, galériák oldalfalai mentén rejtett ajtókkal találkozhatunk, melyek belső titkos helyiségekbe, könyvtárszobákba, budoárokba, belső folyosókba nyílnak. Belsőépítészete látványos, túldíszített. Stukkók, rozetták, falfestmények, kazetták, selyem textiltapéták borítják az oldalfalakat és a mennyezetet. A barokk művészet egyik legfontosabb inspirációja a keleti művészet. Ez a hatás megmutatkozik a Kínából behozott porcelán tárgyakon és fa lakkmunkákon, melyek többnyire kisbútorok, falburkolatok. Ezek a tárgyak igazi ritkaságszámba mentek, birtoklásuk nagy gazdagságra utalt. A lakkozott felületek szépségét a fekete és arany színek kontrasztja adja, hiszen a mintázatokat, - melyek sokszor kis kínai életképeket ábrázoltak - aranyporból alakították ki a lakkrétegek sokasága között, így alakult ki a másik a fekete árnyalat. Később, az ezek inspirációjára készült alkotásokat, kínaizáló stílusúnak nevezzük. XV. Lajos stílusú márvány tetejű kínaizáló komód. A Versailles-i kastély tükörterme.

34 Ez a grandiózus belső térkialakítás előidézte a különféle bútorfajták kialakulását és differenciálódását. Székek, karosszékek, fotelek, beszélgető fotelek, kerevetek, konzol asztalok, a szekreter (az íróasztal elődje), pamlagok, pihenőágyak, és még sorolhatnánk, színesítik a barokk enteriőröket. Elmaradhatatlan kellékek továbbá a tükrök, kristálycsillárok, üvegtárgyak és poharak, melyek sokáig Itália privilégiumai voltak. Nem véletlen, hogy Velence, Muránó szigetéről - mely az üvegfúvók szigete volt, - külön engedély nélkül ki sem engedte üvegkészítőit, így tartva titokban a csodálatos üvegtárgyak készítési technikáit. Fontos még említést tenni a kastélyokat körülvevő kertekről. Kétféle barokk kertépítészeti stílust különböztetünk meg, a francia- és az angol kertet. A francia stílus jellegzetessége a tökéletes geometria, az angol stílus a növények beültetésével természetes hatást gyakorol a szemlélőre. Mindkét kert kialakítását az adott terep letarolásával kezdik meg, és teljesen újraültetik a növényzetet. A barokk kertek szerves részét képezik továbbá a szobrok, szökőkutak, padok, pavilonok, sövénylabirintusok, így téve ezeket a helyszíneket a társasági élet színterévé. Az építészetben jelentős szerepet kapnak a templomok is, melyeknek alapja többnyire reneszánsz, ezeket alakítják át barokkossá. Jó példa erre a római Szent Péter Bazilika, amit a pápa, megirigyelve a francia király pompáját, teljesen átalakíttatott. A tökéletes végeredmény elérése érdekében az azt övező tér is kialakításra került (Bernini; kolonnád), amihez a korábban ott lévő lakóházakat és egyéb épületeket, mind le kellett bontani. A Versailles-i kastély kertjének részlete (orangery). A római Szent Péter bazilika előtti tér, a bazilika felől nézve (Bernini; kolonnád - oszlopokkal körülvett tér).

35 A barokk ábrázoló művészet, a reneszánsz vívmányaira építve, gyarapítja a képtípusok, festmények témavilágát. A továbbra is meghatározó egyházi ábrázolás mellett, megjelenik egy új világi téma az életkép. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy az eddigi korszakok egységesek voltak az ábrázolásban, itt azonban két stílusirány indul meg, az egyik a barokk illuzionista festészet, a másik a barokk realizmus. Az illuzionista festészet, a megnevezésből kiindulva, nem valósághű ábrázolásra utal, általában a képek terében egyszerre jelentkeznek a földi- és mennybéli jelenetek, melyek témája leggyakrabban egyházi. Felhőn üldögélő angyalok, szentek, a levegőben úszó virág- és szalagcsokrok díszítik, méretük monumentális is lehet. A barokk realizmus a valóságot önmagában mutatja be, a fény-árnyék viszonyok eltúlzásával, ahol a cselekmény sötét háttérből tűnik elő. Ezek az alkotások sem kevésbé látványosak, mint az illuzionisták, mindkét stílusirányzat hatásvadász, grandiózus. Szobrászata, az alakok halmozásában nyeri el barokkosságát. Az ide sorolható szökőkút a kor vívmánya, mely megtervezésénél az alkotónak, szobrásznak és építésznek is kellett lennie egyszerre, hogy a kialakított szoborcsoport, nem mellesleg működőképes is legyen. Mivel az épületeken pedig rengeteg a szobrászati anyag ezért a kor szobrászai egy kicsit építészek is voltak és fordítva. Lorenzo Bernini életműve szép példa a fenti megállapításokra. A barokk öltözködéskultúrája a művészethez hasonlóan, teátrális, túlzó, halmozó. A férfiak és nők viselete egyaránt túldíszített, egyenlő mértékben festik magukat és hordanak parókákat és ékszereket. Ez a divat a barokk különböző korszakaiban eltérő mértéket ölt. Eleinte csak a férfiak hordanak parókát a magas rangú körökben, mely göndörített váll alá érő, ennek neve, az „Allonge” (kiejtése: alonzs; hosszúkás) paróka. A nők hajukat magasra fésülték, göndörítették, loknikba rendezték, közkedvelt volt a „póni frizura” , ami a feltűzött hajból egy lazán vállra omló tincset jelentett, valamint az „A’la Garcette” (kiejtése: álá garszett), ahol a homlokot apró hajpamacsok keretezték. Továbbá érdemes említést tenni a női „Fontange” (kiejtése: fontanzs) frizuráról is, melynél a hajat a homlok fölött magasan lantformára alakították és ékszerekkel díszítették. Ezzel a sor még korántsem ér véget, a barokk késői eltúlzott korszaka a rokokó. Itt vált át a hajviseletek divatja hófehérbe. Arcukat rizsporral fehérítik, parókájuk ősz, szájuk pirosított. A parókák mérete néhol már akkorára magasodik, hogy külön kisinas tartja hátulról, parókatartóval. Ezeket a toaletteket segítség nélkül nem is lehetett volna létrehozni, elkészültük után akár hetekig viselték. Öltözködésük hasonlóként változatos, sokszor országonként eltérő. Vincent Alvarez kortárs fotóművész, a rokokó inspirációjára készített alkotása. XVII. századi rokokó, női lábbelik. XVIII. századi rokokó női ruha részlet, elnevezése „robe" (kiejtése: rob).

36 VÁZLAT____________________________________________________________ o A barokk kialakulása o Építészet / barokk kastély, templomépítészet, kertépítészet o Ábrázoló művészet / szobrászat, illuzionizmus, realizmus o Iparművészet / enteriőrök Képmontázs balról, a Versailles-i kastély kertje és tükörgalériája, Szent Péter székesegyház Róma, Bernini: Szent Teréz extázisa és Perszefóné elrablása szobrok, illuzionista mennyezet freskó, Caravaggio: Hitetlen Tamás (realizmus), Canaletto: velencei életkép rokokó.

37 VÁZLAT____________________________________________________________ o Barokk női és férfi öltözékek o Selyem szövetek / kínaizálás o Rokokó női és férfi öltözékek o Parókák, hajviseletek o Arcfestés o Ékszerek Képmontázs a barokk és rokokó öltözködésről, a jobb alsó sarokban a „Fontange" hajviselettel, valamint kortárs inspirációk.

38

39

40 Michel Martin Drolling: Egy művész portréja, 1819 és Ingres: Albert de Broglie hercegnő, 1853.

41 KLASSZICIZMUS_________________ BEVEZETÉS A KLASSZICISTA MŰVÉSZETBE A klasszicista művészet, Napóleon uralkodásához köthető. A klasszikus, azaz az antik (ókori) művészetekből merítkezik, hiszen az uralkodó az ókori Róma császári világuraló hozzáállásban és az egyiptomi fényűző gazdagságban találja meg céljaihoz a megfelelő kifejező eszközöket. A stílus így tehát monumentális, az ókori formavilágból inspirálódó, nagy előszeretettel használja az arany felületeket, finom, visszafogott pasztellszínekkel kombinálva. A forradalmi korszak egész Európában, nemzeti érzülettel teljes. A gyarmatosítási folyamatok során egyre áramlanak Európa nagyhatalmaihoz a mérhetetlen mennyiségű egyiptomi és egyéb helyekről származó kincsek. Ennek következménye egy új épülettípus megjelenése, a múzeum. Ekkor építik meg Európa nagyvárosaiban a nemzeti múzeumokat, melyek hivatottak táplálni a nemzeti öntudatot az egyes országok történelmi kincseit kiállítva, valamint e mellett helyet biztosítanak a gyarmatosítások során kisajátított kincseknek. Homlokzatuk tiszta egyszerű, az ókori görög templomok megjelenését követi lépcső- és oszlopsoraival, tünpanonjával. A múzeumok tömege tömbszerű, az emeleteken óriási ablakokkal, melyek a természetes fény bebocsátását szolgálják. Magas homlokzati lépcsősora mögött ablaktalan raktárhelyiségek találhatók, így biztosítva az értékes műtárgyakat. Belső kialakításuk a külső letisztultság ellentéte. Óriási, gyakran lépcsősoros belső terei gazdagon díszítettek, márvány burkolatok, aranyozott fél oszlop díszek tarkítják. A klasszicista képzőművészetre is ez a kettősség jellemző. Egyfelől a nemzeti érzéseket tápláló dicső történelmi események megjelenítése, kortárs témákkal is, valamint az ókorból átemelt, példának állított dicső témák a jellemzők. Az alakok megjelenítése gyakorta görögös, kedveltek az antik mitológiai témák is. Antonio Canova; Pszihé szerelembe esése, Kupidó és Pszihé (szoborrészletek), Pollack Mihály; Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest).

42 A klasszicizmus iparművészetében, bele értve az öltözködést is, három stílust nevezhetünk meg. Az empire, egy császári stílus, Napóleonhoz és XVI. Lajoshoz köthető, fényűző, antik formavilággal rendelkező. Kedveli az arany használatát, finom pasztellszínekkel kiegészítve. A második a directoire, mely egy átmeneti korszak a polgárosodás felé, nagy újítások nem jellemzőek, a formavilág egyszerűsödik, színei a barnás és zöldes árnyalatok. Végül a harmadik korszak a biedermeier polgári időszaka, ahol ez a réteg megerősödik, és ez hozza az iparművészet átalakulását. Kedvelt mintázatai a csíkos, kockás, apró virágmintás motívumok, visszafogott egyszerű színvilágban. Az empire öltözködés nagyban inspirálódik az ókori öltözékekből. Eltűnik a fűző használata a nőknél és a mell alatti szabásvonal jellemzi a sziluettet. Könnyű vékony anyagú ruhák a jellemzőek, esetleg az estélyi alkalmakkor egészülnek ki bársonnyal, selyemmel. Gazdag ékszerhasználat jellemzi, nyakékek, fülbevalók, karperecek, hajdíszek, hajtűk, fésűk, gyűrűk letisztult antik díszítőelemekkel. A nők hajviselete feltűzött, görögös, göndörített. A hétköznapi öltözködésre is jellemző a könnyű anyagok használata, melyek többnyire egyszínűek az empire-ben és a directiore-ban is. Kis mell alá érő kabátkát hordanak ehhez, de emellett is igen könnyen megfáznak a nők, hiszen az európai éghajlat ezeknek a könnyű, vékony anyagoknak a használatát nem mindig támogatja. Öltözékükhöz fejbe húzott szigorú főkötőket viselnek, lábbelijük egyszerű fűzős bőr cipő, vagy balerinacipő formájú. A korabeli nőideál törékeny, a férfiak segítségére és tudására szoruló, hiszen ebben az időszakban nemigen taníttatják őket. A férfiak öltözködése az empire-ben díszes, gazdag, a direcoire-ban leegyszerűsödik. Eleinte a császári viseletekhez hasonlatos, később funkcionálisabb ruhadarabok jelennek meg, mint például a nadrág (a lovagló nadrágból), ing mellény és a frakkhoz hasonló elöl rövid, hátul hosszú kabátok. Rövidre nyírott haj jellemző az ókori római „Titus frizurát” követi, melyet előre az arcukba fésülnek. Öltözékük kiegészítője a bőr csizma és esetleg, a háromszög formájú katonai kalap, vagy a kürtő formájú cilinder. Empire és directoire női és férfi öltözködés.

43 A biedermeier időszakában a polgárság megerősödik és komoly megrendelő rétegévé válik az iparművészetnek. Szépülnek a polgári lakásbelsők, virágkorát éli a bútortervezés. A biedermeier nőideálja csábító, egyetlen célja, hogy kelendő legyen, és jó férjet fogjon magának, későbbiekben a gyermeknevelés és a háztartás vezetése tölti ki mindennapjait. Ehhez kapcsolódóan újra divatba jön a nőies homokóra sziluett és a fűző viselete is. A klasszikus, nőies homokóra sziluettet a fűzőn kívül a vállakat is szabadon hagyó dekoltázs, valamint a bő ujjak is hangsúlyozzák. Nagykarimájú, gazdagon díszített szalmakalapok egészítik ki a női viseletek hétköznapi megjelenését. A ruhák alapanyaga egyszerű nyomott mintás vászon, jelesebb alkalmakkor esetleg könnyű selyem. A legdivatosabb mintázatok közé tartoznak a csíkos, kockás, és a virágmintás motívumok. A ruhákat nagy előszeretettel díszítik masnikkal, szalagcsokrokkal. A hajviselet feltűzött, loknis. Egyszerű, de kimunkált ékszerek a kiegészítők. A lábbelik inkább fűzős bőr kiscsizmák, kicsi sarokkal. A férfiak viseletében a cilinder magassága növekszik, a kürtőforma megmarad, hajuk továbbra is rövidre nyírott. Ebben az időszakban válik jellegzetessé a férfiak hétköznapi viseletében a kék sárga kontraszt. A kéket az elöl rövid, hátul hosszú két soros gombolású kabát színezete adja, ennek szerves kiegészítője a sárga árnyalatú hasított bőr nadrág, mely a lábszárnál szűk, a comboknál bővebb. A férfiak ünnepi öltözéke a frakk, hasonló sziluettet ad, a klasszikus fekete-fehér megjelenésben. Biedermeier női hajviselet, fűző, Giuseppina di Leuchtenberg portréja. Korabeli német divatkártya a párizsi divat szerint, férfi alkalmi öltözék, férfi hétköznapi viselet, csokornyakkendő.

44 VÁZLAT____________________________________________________________ o A klasszicizmus kialakulása. o Építészet; új épülettípus: múzeum. o Képzőművészet befolyásoló tényezői. o Iparművészet megerősödése. Párizs: Diadalív, David: Marat halála, Magyar Nemzeti Múzeum, Ingres: Homérosz apoteózisa (megdicsőülése), képmontázs a klasszicizmus férfi és női öltözködéséről.

45 VÁZLAT____________________________________________________________ o A klasszicista öltözködés korszakai. o Az empire férfi és női öltözékei. o A biedermeier férfi és női öltözékei. Az empire és a biedermeier női öltözködése; képmontázs.

46

47

48 Kortárs látványsmink: Mondrian inspirációjára, a Bauhaus épülete.

49 A BAUHAUS__________________ A KLASSZICIZMUSTÓL A BAUHAUSIG Az időugrás óriási a két stílus között, így az egyszerűsített történeti áttekintés magyarázatra szolgál. A klasszicizmus után a XIX. század második felében nagyon sokszínű lesz a művészet. Nincs egy összefoglaló stíluskorszak, hanem különböző irányzatok jelennek meg az építészetben és a képzőművészet egyes ágazataiban.Az építészet meghatározója az eklektika, mely újra értelmezi a nagy stíluskorszakokat és azok jellegzetességeit gyakran keverve alkalmazza az épületek díszítményein. Megjelennek az úgynevezett „neo” stílusok, mint a neoreneszánsz, vagy a neobarokk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az az időszak, amikor fejlődésnek indulnak Európa nagyvárosai, és hasonló infrastruktúrában kialakulnak a mai belvárosok képei. A korszak meghatározója, és a fejlődés beindítója a nagy béke időszaka és az ipari forradalom. Az emberek nagy társasági életet élnek, fontossá válnak a színházak, operaházak, vásárló csarnokok kiépítései, valamint ebben az időszakban indulnak meg a nagy világkiállítások, először Londonban, később Párizsban, megteremtve ezzel egy mai napig tartó hagyományt. Budapesten kialakításra kerülnek a máig meghatározó bérházak, az Operaház, a Vigadó, a Divatcsarnok és a magyar Országház épületei is, valamint Budapest sugárutas, körutas belvárosa. A világkiállítások versengése megteremti a vasszerkezetes építészetet, ahol, öntöttvas elemekből bármilyen fesztávolságú és magasságú épületek kialakíthatók. Ezek gyönyörű példái a londoni Kristálypalota, az Eiffel torony és a budapesti Nyugati pályaudvar. Az utolsó nagy művészettörténeti stíluskorszak a szecesszió, mely a XIX.-XX. század fordulóján bontakozik ki. Pár fiatal bécsi művész kívánja megújítani a művészeteket, tevékenységük Európa szerte mozgalommá válik. Inspirációjuk a japán és kínai tusfestészet lendületes formavilága, ami a szecesszió csigavonalaiban, indamintáiban és arany-fekete színhasználatában ölt testet. A korszak késői stílusa az „art deco” a XX. században már geometrikus formavilággal dolgozik, ami meghatározza New York építészetét is. A megnevezésben szereplő szó dekorativitásra utal, ennek köszönhető a szecesszió mai napig tartó közkedveltsége. Nagyon fontos az iparművészet megerősödése ebben az időszakban. Az emberek és a vagyonos polgárság szépíteni kívánja otthonát, környezetét, így indulnak be a mai iparművészetet kialakító törekvések, köztük az angol William Morris tevékenysége, aki hasonlóan a Bauhaus későbbi elveihez munkálkodik. Művészek sorát gyűjti maga köré, és így kezdenek igényes kézzel készített használati tárgyak tervezésébe és gyártásába, gyönyörű szecessziós minta és formavilágban. Párizs: Eiffel torony (vasszerkezetes építészet), New York: Chrysler building (art deco), Budapest: Operaház(eklektika), William Morris: textilminta (szecesszió).

50 A BAUHAUS TÖREKVÉSEI A Bauhaus művészeti iskola a XX. század elején kezdi meg működését Walter Gropius vezetésével, Weimarban, Németországban. A mai értelemben vett iparművészet és design oktatás veszi ezzel kezdetét, melyet a mai napig használunk a művészetoktatás területén. Vezérelvei közé tartozik, hogy „elmossa a határvonalakat a képzőművészet és az iparművészet között”. Mottója hogy a „funkció fontosabb, mint a forma”, tehát a megjelenés másodlagos, fontosabb a használati tárgyak jó használhatósága. A külsőségekben a „kevesebb több” elvét alkalmazzák, ami előnyben részesíti a letisztult formavilágot a felesleges díszítményekkel szemben. Tanárai vallják azt a nézetet, miszerint a tervezői gondolkodásmódot kell elsősorban elsajátítani, aztán a megfelelő szakmák hozzátanulásával a designer akár több tervezői területen is működhet. Művészei eszerint többnyire építészek, formatervezők, kik a bútortervezéstől a kisebb használati tárgyakon át, az ipari termékek tervezéséig hozzák létre alkotásaikat. Fontos számukra az „egészleges” gondolkodás. Ha tehetik, az épületek megtervezése, valamint annak belső tereinek kialakítása, bútorzata, kiegészítői egységesen, együttműködve jönnek létre. Olvasatukban az iparművészet (design) jelentése, hogy a terméknél előbbre való a funkció, mint a külső megjelenés, és az alkotások sorozatban gyárthatóak a gépesítési eljárások felhasználásával, így azok jó árban, jó minőségben a legtöbb ember számára elérhetővé válnak. Mivel ez az első ilyen jellegű művészeti iskola, a tananyagot is ki kellett alakítani. Így születik meg Johannes Itten funkcionális színtana sok más elmélet mellett, amit a mai napig használunk. Stílusát eleinte vele párhuzamosan futó, Oroszországból kiinduló konstruktivizmus határozza meg. Ez egy nonfiguratív (absztrakt) modern képzőművészeti irányzat, mely a rendet a geometrikus alapformák, és az alapszínek használatában látja. Ennek skandináv változata a „De Stijl” stílus, melynek jeles képviselői, Mondrian és Rietweld. A korai Bauhaus tömbszerű épületeket emel, melyeket „kubus”-oknak (kockának) is nevezünk. Homlokzatain és belső tereiben, kis mértékben az alapszínek érvényesülnek, az egységes fehér mellett. Az építészetben ez az elvrendszer elég jól alkalmazható, a használati tárgyaknál már kevésbé, hiszen egy ülőbútor nem lehet derékszögű, a kényelmetlenség miatt. A Bauhaus az „ergonómia” tudományágának létrehozója is. Ez a terület több tudományág együttes bevonásával azon munkálkodik, hogy megfelelő méretrendszert dolgozzon ki a termékek jó használhatósága és kényelme, egészségessége érdekében. A későbbi Bauhaus stílusa ezeket az irányelveket szem előtt tartava letisztult, ergonomikus, és a technika vívmányait felhasználó termékeket hoz létre. Tanárai és művészei között szerepelnek Mies van der Rohe, Le Corbusier, Moholy-Nagy László és Breuer Marcel. Mies van der Rohe, építész, formatervező létrehozója az acélszerkezetes építészetnek, mellyel az épületek felhőkarcoló magasságig építhetőek és emeleteiken szabadon tagolható az alaprajz. Le Corbusier a vasbeton építészet megalkotója, kihasználva beton, formára önthetőségét, elemekben való alkalmazhatóságát. Saját méretrendszerrel dolgozik, melynek neve a „modulor” rendszer. Moholy-Nagy László fotóművész, és a kinetikus (mozgást használó) művészet jeles magyar képviselője a mai magyar iparművészeti egyetem névadója (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Breuer Marcel csővázas ülőbútorai a mai napig meghatározzák a formatervezést.

51 VÁZLAT____________________________________________________________ o A Bauhaus kialakulása. o A Bauhaus vezérelvei. o A Bauhaus oktatási elvei. o A Bauhaus stílusa, és képviselői. A Bauhaus épülete, Mondrian kompozíció Rietweld piros-kék székével, Bauhaus stílusú lakóház, (alatta) Rietweld belsőépítészeti kialakítása, (középen jobbra) Mies van der Rohe Barcelona pavilonja a Barcelona fotellel, Le Corbusier lakótelepe, fekvő bútora és Breuer Marcell csővázas „Vaszilij” széke. Kortárs látványsmink Mondrian inspirációjára, Yves Saint Laurent midi ruhája az 1960-as években, Le Corbusier modulor rajza, Johannes Itten színköre, Mies van der Rohe Barcelona pavilonjának alaprajza.

52

53

54 Gabriel Chanel, a Chanel No. 5. parfüm, Salvador Dalí.

55 A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK KÉPZŐMŰVÉSZETI IRÁNYZATAI ÉS ÖLTÖZKÖDÉSE____________ MODERN MŰVÉSZETI IRÁNYZATOK A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A XIX.-XX. század fordulóján jelentkező szecesszió eddig az utolsó nagy művészettörténeti stíluskorszak. Létrehívói fiatal művészek, akik a képzőművészet modernizálását tűzik ki célul. Törekvéseik valóban mozgalmassá, újszerűvé teszik a művészeteket. A XX. század első felében zajló folyamatok azonban további befolyással vannak a művészekre. Új politikai mozgalmak alakulnak, új eszményekkel, amik az iparosodást is serkentik, valamint az ideológiai sokféleség berobbanása az I. világháborúba torkollik. A művészet természetesen reagál ezekre a történésekre, és művészeti irányzatok sokaságát hívja életre. Ezek az irányzatok időben gyakran párhuzamosan futnak, és gyökeres változást indítanak be a képzőművészetben. Az újítás a végletekig leegyszerűsített nonfiguratív, absztrakt látásmód lesz, mely a mai napig meghatározó. Négy modern művészeti alapirányzatot különíthetünk el, ami a konstruktivizmus, a kubizmus, a szürrealizmus és a futurizmus. Ezek keveredéséből, további alakulásából több kisebb irányzat alakult ki. Nézzük meg ezeket az alap irányzatokat. A konstruktivizmus, az elnevezéséből adódóan konstrukcióban, szerkezeti egységben gondolkodik. Célja a tökéletes világrend elősegítése. Inspirációja az univerzum bonyolult, mégis tökéletesen működő egysége. Alapszíneket használ, kompozícióiban a kék, sárga és piros a fehérrel és a feketével egészül ki. Formavilága geometrikus, az alapformákra (kör, négyzet, háromszög) koncentrálva. A mozgalom Oroszországból származik, jeles alakja Malevics. Ezen irányzat kihatása révén jelentkezik a skandináv területeken a Bauhausban is jelentkező stílus, a „De Stijl”. A kubizmus gondolkodásának középpontja a „kubus” vagy kocka térformája. Alkotásaik a térbeli látvány síkjait rendezik tetszőleges montázsokba, a látvány leegyszerűsítésével. A montázs technikája nemcsak a kompozícióban érvényesül, hanem gyakran maga a technika az alkotások létrehozásánál. A „montázs”, a mono szóból kiindulva egyneműségre utal. Ez a képalkotásnál az alapanyagok egyneműségére vonatkozik, ami többnyire papír (újságpapír, buszjegy…stb.). Gyakori azonban a kollázs technika használata is, elnevezése a „gyűjteni” szóból fakad, és az alapanyagok több neműségére utal (műanyag, textil, papír…stb.). Egyik legismertebb képviselője Picasso. Kazimir Malevics: szuprematizmus, Mondrian kompozícióját felhasználó kortárs táska, Pablo Picasso: Dora Maar portréja.

56 A szürrealizmus, egyik legfontosabb inspirációja az ekkor kialakuló új tudományág, a pszichológia. Carl Gustav Jung és Sigmund Freud a XX. század első felében kezdik meg munkásságukat, melyet eleinte nem fogad nagy örömmel a közvélemény és az orvostudomány, de a művészet érezte a kapcsolódás lehetőségét és a lélek tudományát egyik fő témájává léptette elő. A szürrealizmus álomképekben gondolkodik, amit álomlogikának is nevezünk. Álmaink a tudatalatti képeit vetítik elő, keverve a már megtörtént eseményekkel, szituációkkal, melyek az ébredés után furcsa megfogalmazhatatlan érzésvilágot teremtenek bennünk. Ehhez hasonló az alkotások kifejezőereje, melyek megalkotása figurális. A XX. század első felében a képzőművészet keresi az új kifejezőeszközöket, melyek merőben másak, mint a klasszikus festészet eszközei. Így jön létre az absztrakt művészet is, és az a helyzet, hogy egy modern műalkotás nem vált ki feltétlenül egyértelmű hatást és nem is ez a célja, mindenki számára más lehet a megfejtése. A szürrealista alkotások hátterében általában gyönyörű napsütéses táj kap helyet, míg előterében a tudatalattihoz hasonló, mélyről jövő, összefüggéstelennek tűnő képanyag áll. Salvador Dalí munkássága híven tükrözi az irányzatot. A futurizmus inspirációja a jövő. Az iparosodás és a technikai fejlődés, a járművek sokasága mellett életre hívja a fényképezés technikáját. A művészet először vetélytársat lát az eszközben, majd saját eszközévé alakítja a fényképezőgépet. A pillanatok sorozatának rögzítésével közelebb kerülnek a sebesség megjelenítéséhez. A festővászon kétdimenziós, álló (statikus) felületén a kompozíciók képesek lesznek nemcsak mozdulatokat ábrázolni, hanem valódi sebesség hatását kelteni. A futurizmus egyik nagy alakja Marcel Duchamp. A fenti törekvések sok más irányzat létrejöttét inspirálták az egész XX. században, hiszen az 1950-es évek után jelentkező posztmodern művészet újra megeleveníti a modern eszméket. DIVAT A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Az első úgynevezett divatházak a XIX. század végén jöttek létre Londonban és Párizsban. Ezek az első divatházak tulajdonképpen ruhaüzletek voltak, ahová betérve az ember kész öltözéket vásárolhatott, és azonnal el is vihette. Ez azért számított nagy dolognak, mert korábban csak méretes szabóságok léteztek, ahol a vendégre szabták az öltözéket divatlapok képeiből inspirálódva a rendelkezésre álló méteráruból. Az öltözékek többszöri próbálás után készültek csak el, tehát viszonylag hosszú volt a várakozási idő, bár a saját méretre készült ruha a mai napig a legkényelmesebb és legexkluzívabb. Salvador Dalí: Álom, Cravali: A városra ereszkedve.

57 Az első divattervezőnek Paul Poiret nevezhető. Egészleges gondolkodásában helyet kapnak a parfümöktől kezdve a textil- mintaterveken keresztül a divat-kiegészítők, a lakberendezési tárgyak, középpontban természetesen a ruhával. Az ő riválisaként lép elő Gabriel Chanel, aki alapjaiban reformálja meg a női öltözködést. Női szalmakalapok bedíszítésével kezdi meg eleinte rögös pályafutását. Később, egyszerű, kényelmes, letisztult, elegáns öltözékekben gondolkodik. Elsőszámú célja a funkcionalitás. Reformöltözékei az I. világháború alatt terjednek el, hiszen a nőknek ez idő alatt merőben más jellegű ruhákra lesz szükségük, dolgozni kényszerülnek, és ezzel az életmóddal már nem kapcsolhatók össze a kizárólag a külsőségekre összpontosító ruhák. Az akkoriban a munkaruháknál használatos pamut dzsörzét alkalmazza a női ruhák alapanyagaként, ami rugalmas, kényelmes, kötött anyag. Fűző nélküli egyenes vonalú, szürke fekete, fehér, nagy rávarrott zsebekkel díszített öltözékei gyorsan elterjedtté válnak, bár a férfiak körében nem aratnak nagy sikert. Mégis a funkcionalitás győz, és ez teszi Coco Chanelt a XX. század egyik legbefolyásosabb divattervezőjévé. Kollekcióiban helyet kapnak a sportruhák, a nadrág, nappali és alakalmi öltözékek, kosztümök, a kis fekete ruha (délutáni koktélruha), bizsu kiegészítők, és az ikonikus Chanel No. 5. parfüm. Exkluzívvá az teszi a Chanel termékeket, hogy legnagyobb részük kézzel készül. Chanel későbbi riválisa, Christian Dior, a női sziluettek nagymestere lesz. A Chanel öltözékek egyszerű, egyenes vonalú, fiús sziluettel rendelkeznek. Erre válaszul Dior a nőies homokóra sziluettben (X) gondolkodik, melyet később követnek az A, H és Y sziluettek is. Öltözékei nappali és alkalmi jellegűek, fontos szerepet kapnak az elengedhetetlen parfümök is, és a cipő is. Cipőtervezője Roger Vivier gyönyörű alkalmi cipők megalkotója lesz, melyeket az egyetemes öltözködéstörténet inspirált. Diornál a funkció mellett nagy szerepet kapnak a külsőségek, díszítmények, melyeket a klasszikus nőiesség inspirál. Paul Poiret: fűző nélküli kaftánszerű keleties alkalmi öltözék, Gabriel Chanel kis fekete ruhájában, Christian Dior: Y sziluettű ruha, A vonalú kabáttal, Roger Vivier: alkalmi cipő.

58 VÁZLAT____________________________________________________________ o A modern művészeti mozgalmak kialakulása. o Konstruktivizmus. o Kubizmus. o Szürrealizmus. o Futurizmus. Konstruktivizmus: Malevics, Tatlin, Kubizmus: Duchamp, Picasso. Futurizmus: Duchamp, Cravali, Boccioni, Szürrealizmus: Dalí, Magritte, Oppenheim, Moholy-Nagy László.

59 VÁZLAT____________________________________________________________ o A XIX. század divatházai. o Paul Poiret. o Gabriel Chanel. o Christian Dior. Gabriel Chanel kosztümben, Chanel nadrágban, kortárs Chanel szoknya, Audrey Hepburn kis fekete ruhában, Dior kalapos délutáni ruha, Dior V kivágású alkalmi ruha, Dior A vonalú rövid kabátka, Dior és Roger Vivier alkalmi cipők.

60

61

62 Yves Saint Laurent: Mondrian ruha, Andy Warhol: Twiggy portréja.

63 A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK KÉPZŐMŰVÉSZETI IRÁNYZATAI ÉS ÖLTÖZKÖDÉSE____________ KÉPZŐMŰVÉSZETI IRÁNYZATOK A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A XX. században Amerika robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, az 1950-es évekre teret hódít a fogyasztói társadalom, hatalmas a technológiák előrenyomulása, megjelenik a műanyag, mely nemcsak a tárgykultúrát változtatja meg, hanem a textilipart is. Ekkor jelentkezik a pop-art, vagy populáris művészet, vezéralakja az amerikai Andy Warhol. A pop-art célja, hogy az alkotások közérthetőek legyenek, tetszenek az embereknek és felrázzák a társadalmat a II. világháború okozta rossz közérzetből. Témái így a kedvelt közéleti személyiségek portréi (Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Twiggy…stb.), a fogyasztói kultúra emblematikus termékei (pl. Coca-Cola), az ekkor teret hódító képregények világa (Marvel), és a folytonos közéleti reflexiók, melyek a politika felé is irányulnak. Új technikája a szitanyomás (grafikai eljárás), amivel a műalkotás sokszorosíthatóvá válik anélkül, hogy veszítene minőségéből. Így a célzott közönség elsősorban a középréteg, mely számára elérhetővé válnak ezek az alkotások. Színhasználata figyelemfelkeltő, dekoratív. A pop-arttal párhuzamosan jelentkező irányzat az op-art, vagy optikai művészet, jeles képviselője a magyar származású, Amerikában tevékenykedő Victor Vasarely. Az op-art alkotásai hasonló népszerűségnek örvendenek, mint a pop-art. Állandó témája a festővászon 2 dimenziós felületén a tökéletes 3D látvány megteremtése geometrikus formákkal, a színek térhatását felhasználva. Az absztrakt expresszionizmus szintén amerikai irányzat, Jackson Pollock kiemelkedő alakjával. A végletekig leegyszerűsített (foltszerű, fröcskölt), formákkal dolgozik, melyek indulatosan fröcskölve kerülnek a gyakran több méterszer több méteres vászon felületére. A végső látványban ezeknek a véletlenszerű festékfoltoknak az összeadódásából, térmélységgel rendelkező gondolatokat ébresztő alkotás alakul ki. Andy Warhol: II. Erzsébet, angol királynő portréja, Victor Vasarely op-art kompozíciója, Jackson Pollock: dripping technikával készült alkotása.

64 A XX. század második felében a képzőművészetben világszerte megsokasodnak az irányzatok, ez a tendencia a mai napig érvényes. Így a továbbiakban egy pár példa kiemelésével folytatnám. A land-art és az earth-art, új távlatokat nyit a képzőművészetben. Alkotásait a természetben, a természet megsértése nélkül, a természetben fellelhető anyagokból hozza létre. Alkotásai szemet gyönyörködtetőek, a műalkotás maga az alkotás folyamata és az elkészült mű, melyet a természet a későbbiekben a maga képére formál, vagy bekebelez. A posztmodern művészet, újra eleveníti a XX. század eleji modern művészeti irányzatokat (konstruktivizmus, kubizmus, szürrealizmus, futurizmus), gyakran keverve, kiterjesztve ezeket az iparművészetre és az építészetre is. A body-art az emberi testen, vagy az emberi testtel hozza létre a műalkotást, gyakran camouflage (rejtőzködő) technikával. Ez a művészeti sokszínűség kiterjeszti a műalkotás fogalmát, új műfajokat teremt, melyeket a mai napig figyelemmel kísérhetünk. DIVAT A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A XX. század második felében a már kialakult Chanel, Dior és egyéb divatházak mellett a zene, mint divatinspiráció kap szerepet. A legtöbb szubkultúra zenei indíttatással kel életre. Az 1950-es években a rock’n roll, a 60-70-es években a hippi mozgalmak, valamint a 70-80-as években a punk zenei szubkultúra ruhadarabjai színesítik a hétköznapokat. A Dior ház kiemelkedő tervezője Yves Saint Laurent lesz, aki a Dior tradícióit megtartva újraértelmezi a divatot. Megalkotja a „men’s style”-t (férfias divat a női öltözködésben), trapéz vonalú nadrágkosztümjei mellett megtalálhatók a klasszikus női ruhadarabok is, a maxi-midi-mini ruhák, különleges szabásvonalakkal, érdekes sziluettekkel. Korszakos kis fekete ruhája egy ingruha, a férfiingből inspirálódva, létrehozva ezzel a női ruhadarabok egyik legkedveltebb változatát. Később saját divatházat alapít, kiemelkedő parfümje az Opium. A Chanel ház nagy tervezője a XX. század második felében Karl Lagerfeld. Ruhái a mai napig híven tükrözik a Chanel stílust. Egyszerű, de elegáns szabásvonalak, fekete-fehér-arany, és később fáradt rózsaszín színkombinációkkal. Land-art, posztmodern és body-art kompozíciók.

65 Szintén a Dior ház későbbi alakja John Galliano, a divat fenegyereke, aki polgárpukkasztó kreációival hívja fel magára a nagyközönség figyelmét. Inspirációja a mindenkori női divat, a korszakos nőideálok, ezeket értelmezi újra kollekcióiban. Sminkjei kiemelkedőek, női karakterek bemutatói. A saját divatházzal jelentkező Jean Paul Gaultier a szürreális látásmódot képviseli. Az uniszex fogalmának megalkotója, parfümök és ruhadarabok területén. Munkái között gyakran kap felkérést filmes és videoklippes öltözékek megtervezésére (pl. 5. elem, Madonna), ahol különleges alapanyagokkal és sziluettekkel támogatja meg a karakterek személyiségét. A 2000-es években jelentkező Alexander McQueen kreációi a képzőművészet műfajával vetekednek. Gyönyörű fejdíszei, eltúlzott alkalmi öltözékei mellett, megtalálhatók az egyetemes művészettörténetből inspirálódott kollekciók is. Meghökkentő ruhadarabjait és kiegészítőit szívesen viselik énekesek, színpadi fellépéseik során (Lady Gaga). A tervező korai halála sem vetett véget a divatház működésének, ami napjainkban is él. A divattervezésben kétféle kategóriában gondolkodhatunk. Az „haute couture” (ot kotür), a kifutóra tervezett divatot jelenti, mely rokon a képzőművészettel, látványos, eltúlzott, extrém kreációk jellemzik. A „pret a porter” (pret á porté), az utcai, napali és alkalmi öltözeteket foglalja magába, melyek az haute couture-ből inspirálódtak. Napjaink fontos divatkategóriája továbbá a „basic” (bézik), ami az alapruhadarabok tárháza (farmer, póló, kardigán…stb), ha ezek a darabok szerepelnek kellékeink között, akkor egy két különlegesebb kiegészítővel minden alkalomra felöltözhetünk. Yves Saint Laurent: Mondrian midi ruha, Opium parfüm, Karl Lagerfeld: gyöngyös kosztümkabát, szoknya, John Galliano: make up, Jean Paul Gaultier: Mila Jovovich (5th element)jelmez, Madonna fellépő ruha, Alexander McQueen: csizma.

66 VÁZLAT____________________________________________________________ o Amerikai irányzatok a XX. század második felében (pop-art, op-art, absztrakt expresszionizmus). o Posztmodern művészet. o Land-art. o Body-art. Pop-art; Roy Lichtenstein: pop, Andy Warhol: Marilyn Monroe szájából készült színkompozíció, Twiggy portréja. Op-art; Victor Vasarely kompozíciói. Absztrakt expresszionizmus; Jackson Pollock munka közben és egy alkotása, Pollock inspirációjára készült kortárs testfestés. Land-art kompozíció. Body art részlet.

67 VÁZLAT____________________________________________________________ o Új alapanyagok az 1950-es években. o Zene és az öltözködés. o Yves Saint Laurent, Karl Lagerfeld. o John Galliano, Jean Paul Gaultier, o Alexander McQueen. Az 1950-es évek divatja a rock'n roll inspirációjára, Yves Saint Laurent öltözékei. Az 1960-70-es évek divatja; Twiggy divatfotók, Vidal Sassoon geometrikus asszimetrikus hajvágás, Pucci dzsörzé ruha, farmer változatok, T-shirt. Karl Lagerfeld; Chanel divatfotó Kate Moss-al, John Galliano make up, Jean Paul Gaultier: 5. elem jelmez, Alexander McQueen: csontváz inspirálta haute couture öltözék.

68

69

70 Jean Paul Gaultier divatillusztrációja, Madonna "Like a virgin" turnéjának ruhakollekciójából.

71 Kedves Olvasó! A jegyzet megírása során nagy bajban voltam, azzal kapcsolatban, hogy hogyan kivonatoljam, az ennél jóval terjedelmesebb művészettörténetet és öltözködéskultúrát. Így szigorúan az általam kijelölt témákra összpontosítottam, de elengedhetetlennek bizonyultak egyes átvezető szövegek a korszakugrásoknál, melyekre ezúton is szeretném felhívni a figyelmet, miszerint a jegyzet elolvasása, csak betekintést nyújt a témákba, bíztatva az olvasót, hogy a számára kedves témákat később mélyebben önmaga fedezze fel! Remélem kellemes volt az eltöltött idő, és sok érdekes párhuzamot sikerült felfedezni, hiszen ez egy nagy összefüggésrendszer, minden mindenre hatással van, nem titkolt célom, hogy a jegyzet tanulmányozásával az olvasó inspirációra tegyen szert, melyet kamatoztathat a saját területén. Figyelmeteket utólag is köszönve,

72